Mit keresnek az informatikus hallgatók?

Egyetemi hallgatók számítógépes laborban dolgoznak – informatikai képzés, digitális készségek és a Z generáció munkaerőpiaci felkészültségének illusztrációja.

Az informatikai hallgatók készen állnak a munkaerőpiacra – ezt mutatja az Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar és a Schönherz Iskolaszövetkezet közös kutatása.

A technológiai szektor egyik legnagyobb kihívása ma már nem a megfelelő technológia kiválasztása, hanem a megfelelő szakemberek megtalálása. Miközben a vállalatok egyre nagyobb versenyben keresik a tehetséges junior fejlesztőket, rendszerüzemeltetőket, kiberbiztonsági szakembereket és mesterséges intelligencia területén jártas munkatársakat, sok szervezet még mindig nem használja ki az egyetemi utánpótlásban rejlő lehetőségeket. Az Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Karának hallgatói körében végzett kutatás azonban egyértelműen azt mutatja: az informatikai hallgatók nyitottak a vállalati együttműködésekre, tudatosan építik karrierjüket, és már tanulmányaik alatt szeretnének valós szakmai tapasztalatot szerezni.

A hallgatók többsége nyitott a kooperatív képzésre

A kutatás egyik legfontosabb eredménye, hogy a megkérdezett hallgatók jelentős része nemcsak ismeri a kooperatív képzés lehetőségét, hanem nyitott is rá. A válaszadók több mint háromnegyede elképzelhetőnek tartja, hogy tanulmányai során részt vegyen egy olyan programban, amelyben az egyetemi képzés mellett vállalati környezetben dolgozhat. Ez azért különösen fontos a vállalatok számára, mert azt jelzi: az informatikai hallgatók nem várják meg a diploma megszerzését ahhoz, hogy belépjenek a munkaerőpiacra. Keresik azokat a lehetőségeket, ahol valós projektekben dolgozhatnak, modern technológiákkal találkozhatnak és szakmai mentorok támogatásával fejlődhetnek.

Nem gyakornoki helyet, hanem karrierlehetőséget keresnek

A kutatás egy másik fontos megállapítása, hogy a hallgatók nem adminisztratív vagy egyszerű segédfeladatokat szeretnének végezni. A válaszok alapján a fiatalok valódi szakmai kihívásokat, felelősséget és hosszú távú fejlődési lehetőséget keresnek. Számukra a kooperatív képzés nem egy kötelező egyetemi feladat, hanem a karrierépítés egyik első lépcsőfoka. Olyan cégekhez szeretnének csatlakozni, ahol:

  • szakmailag releváns feladatokon dolgozhatnak,
  • mentorált környezetben fejlődhetnek,
  • megismerhetik a vállalat által használt technológiákat,
  • és hosszú távon akár főállású munkalehetőséghez is juthatnak.

Ez a szemlélet jól mutatja, hogy a mai egyetemi hallgatók tudatosan gondolkodnak a jövőjükről, és már tanulmányaik alatt szeretnék megalapozni szakmai karrierjüket.

Milyen területek érdeklik leginkább a hallgatókat?

Az OE-NIK hallgatói körében végzett felmérés alapján a legkeresettebb szakterületek egyértelműen az informatikai és mérnöki területekhez kapcsolódnak. A legnagyobb érdeklődés az alábbi területek iránt mutatkozik:

  • szoftverfejlesztés (frontend, backend és full-stack fejlesztés),
  • rendszerüzemeltetés,
  • kiberbiztonság,
  • mesterséges intelligencia és adatmonitorozás,
  • ipari automatizálás,
  • beágyazott rendszerek fejlesztése.

Ezek pontosan azok a szakterületek, ahol a legtöbb vállalat jelenleg is munkaerőhiánnyal küzd, ezért különösen értékes lehet a hallgatói utánpótlás tudatos bevonása.

A rugalmasság fontos, de nem minden

A kutatás arra is rámutatott, hogy a hallgatók jelentős része heti három-négy nap munkavégzést is vállalna tanulmányai mellett, amennyiben a vállalat rugalmasan kezeli az egyetemi kötelezettségeket. Ugyanakkor a válaszokból egyértelműen kiderült, hogy a szakmai tartalom fontosabb számukra, mint a kényelmi szempontok. A fiatalok elsősorban olyan vállalatokat keresnek, ahol valódi tudást szerezhetnek, korszerű technológiákkal dolgozhatnak és részt vehetnek érdemi projektekben.

A kooperatív képzés nem költség, hanem utánpótlási stratégia

A kutatás egyik legfontosabb üzenete a vállalatok számára, hogy a kooperatív képzés nem egyszeri gyakornoki programként, hanem hosszú távú utánpótlási modellként értelmezhető. Azok a cégek, amelyek időben kapcsolatot építenek a hallgatókkal, jelentős versenyelőnyre tehetnek szert a junior szakemberekért folyó versenyben. A jól felépített mentorálási folyamat, a szakmailag releváns feladatok és a hosszú távú karrierút egyaránt hozzájárulhat ahhoz, hogy a gyakornokból később értékes junior, majd tapasztalt szakember váljon.

A jövő szakemberei már ma ott vannak az egyetemeken

A kutatás egyértelműen igazolja, hogy az informatikai hallgatók motiváltak, karrierorientáltak és készek a munkába állásra. A kérdés már nem az, hogy van-e utánpótlás, hanem az, hogy a vállalatok milyen gyorsan és milyen hatékonyan tudják megszólítani ezeket a fiatal tehetségeket.

Szeretné megismerni a kutatás eredményeit?

A cikkben csak a legfontosabb megállapításokat mutattuk be. Ha kíváncsi a részletes adatokra, a hallgatói motivációkra, a cégválasztási preferenciákra és a kooperatív képzésben rejlő üzleti lehetőségekre, vegye fel velünk a kapcsolatot, és örömmel elküldjük Önnek a teljes kutatási anyagot.

Facebook
X
LinkedIn

Bejegyzés megosztása

Hogyan lesz a gyakornokból kulcsember?

Miért érdemes informatikai hallgatókat és gyakornokokat bevonni a fejlesztési projektekbe? Fórizs István, a SimplePay CTO-ja osztotta meg tapasztalatait a junior tehetségek kiválasztásáról és megtartásáról: “A

Elolvasom »
Scroll to Top